Visszavonta az MNB a bankok devizaegyensúly mutatóra (dem) és devizafinanszírozás megfelelési mutatóra (dmm) vonatkozó előírásainak a koronavírus-járvány miatt hozott szigorításait, és módosította a  bankközi finanszírozási mutató (bfm) követelményeit is – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a honlapján kedden.

A döntés a pénzügyi stabilitás fenntartása mellett növelheti a speciális pénzügyi szolgáltatásokban aktív bankok mozgásterét a finanszírozás terén, ami a devizaswap-piac jövőbeli hatékonyabb működését is támogathatja – írták.
A közleményben emlékeztetnek: a koronavírus-járvány miatt a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) márciusban átmeneti jelleggel szigorított a feltételeken.
A kockázatok alakulását és a koronavírus-járvány pénzügyi rendszerre kifejtett hatásait az MNB folyamatosan nyomon követte, és megállapították, hogy a járványhelyzet nem vezetett a finanszírozási szerkezet érdemi átalakításához, ezért visszavonták a szigorítást. Emellett a PST döntött a bankközi finanszírozási mutató (bfm) követelmény módosításáról is.
A monetáris transzmisszió hatékonyságát növelő és a jegybanki eszköztár egyszerűsítését szolgáló lépésekről is döntött kedden az MNB. Devizalikviditást nyújtó swapeszközzel egészül ki a monetáris politikai eszköztár. A döntés alapján a monetáris transzmisszió erősítése érdekében a forintlikviditást nyújtó swapeszköz rendszeres meghirdetése mellett szükséges esetekben jegybanki devizalikviditást nyújtó swaptendereket is meghirdetnek. Ezzel biztosítják, hogy a hazai FX swap piaci hozamok negyedév végi volatilitása érdemben csökkenjen, a hozamok összhangban legyenek a monetáris tanács által meghatározott rövid oldali kamatszinttel – írták.
Az MNB kész már a szeptember végi negyedévforduló esetleges piaci volatilitásait is a devizalikviditást nyújtó swaptenderekkel kezelni. A legfeljebb kéthetes futamidejű swaptenderek pontos feltételeiről az MNB tájékoztatja a hitelintézeti partnereit.
Arról is döntöttek, hogy a bankrendszeri likviditás jelentős bővülése miatt október elsejei hatállyal visszaállítják a hitelintézetek alultartalékolása esetén alkalmazott szankciót, amit a koronavírus-járvány hatásaira reagálva március 24-i hatállyal függesztettek fel. Az intézkedés hatékonyan segítette a bankrendszer likviditáskezelését, ugyanakkor az utóbbi hónapokban a megemelkedett bankrendszeri likviditás már nem teszi szükségessé a fenntartását – közölte az MNB. A monetáris tanács szintén döntött arról, hogy október 1-jétől a tartalékszámla kötelező tartalék feletti részére érvényes kamat a mindenkori jegybanki O/N betéti kamatláb vagy 0 százalék közül az alacsonyabb lesz.
A likviditásnyújtó eszközök közül a hosszú fedezett hiteleszközének tenderein a továbbiakban csak a 3 és 5 éves futamidőket hirdetik meg, az éven belüli – 3, 6 és 12 hónapos – futamidőket pedig a heti rendszeres tendereken nem hirdetik meg. Technikai egyszerűsítés keretében emellett megszűnik a befektetési alapok fedezett hiteleszközhöz való közvetett (banki szereplőkön keresztüli) hozzáférése, a közvetlen hozzáférés ugyanakkor továbbra is elérhető marad az érintett befektetési alapok számára.