Magyarország történelmének egyik legfüggetlenebb korszakát éli, és szabadon, saját természetes érdekei mentén tud szövetségeseket választani – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára szerdán Lakitelken.
Balogh Csaba A Közép- és Kelet-Európa geopolitikai helyzete a rendszerváltások tükrében című nemzetközi tudományos konferencia megnyitóján kiemelte: Magyarország szuverenitása nem nagyhatalmi ajándék, hanem saját küzdelmének eredménye. Így joggal várható el, hogy mások ne avatkozzanak belügyeinkbe, és ne akarjanak a politikai propaganda eszközeivel nyomást gyakorolni országunkra – tette hozzá.
Az államtitkár rámutatott: a mai kormányzatnak mindent meg kell tennie azért, hogy a jövőben képes legyen az ország a szuverenitását és prosperálását veszélyeztető helyzetek kivédésre. Mindehhez tudatos, jól képzett diplomatákra, erős külügyi apparátusra van szükség – fogalmazott.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium az elmúlt években 31 helyen nyitott meg vagy nyitott újra teljes értékű magyar külképviseletet. A tárca ezek mellett kezdeményezi a közvetlen képviselet megteremtését más területeken is.
A közigazgatási államtitkár szerint Közép-Európa legfontosabb érdeke saját emancipációjának biztosítása a páneurópai integrációban. Mint mondta, a nemzetek közötti konfliktusok átitatták történelmünk utóbbi kétszáz évét. A térség megosztottsága mindig is messzemenően összecsengett a nagyhatalmak törekvéseivel és érdekeivel, amelyek előszeretettel aknázták ki a régión belüli konfliktusokat. Ezeket elmélyítve és felerősítve sikeresen akadályozták meg, hogy egy egységes, erős, világszinten is mérvadó Közép-Európával találják szembe magukat.
Balogh Csaba kiemelte, Magyarország a világpolitikának ebben az egyre összetettebbé váló rendszerében, a Szovjetunió összeomlása által hagyott hatalmi vákuumban nyerte vissza függetlenségét. Ekkor indult az a folyamat, amelynek eredményeként az ország ma a közvetlen szomszédjaival békében élő, az integrált Európa szerves részét képező állam. Ezen az úton fontos mérföldkőnek számít 1991, amikor a visegrádi nyilatkozat aláírásával Közép-Európa nemzetei a korábbiaknál szorosabb együttműködésbe fogtak – tette hozzá.
Az elmúlt néhány – pénzügyi, majd migrációs válsággal nehezített – év tapasztalatai azt mutatják, hogy az összeurópai integráció folyamata is akadozik. Az Európai Unió jelenkori kihívásainak fényében egyre inkább utópiának tűnik az európai nemzetek összefogása és integrálása – fogalmazott az államtitkár.
Balogh Csaba hangsúlyozta, a V4-es együttműködés elkerüli a nemzetek felettiség bonyodalmait, az EU-hoz képest kezelhetőbb léptékű egységet képez, nincsenek mesterséges szervezetei, és a hasonló múlttal és fejletséggel rendelkező államok nagyobb erővel képesek az egységes álláspont képviseletére.
Aljakszandr Hajnouszki, Fehéroroszország budapesti nagykövete kiemelte: országát még ma is sokan fehér foltnak tekintik Európa térképén.
Mint, mondta Fehéroroszország “két hatalom között próbál túlélni és megtalálni a sikeres fejlődéséhez szükséges lehetőségeket” úgy, hogy a 20. században több nagy megrázkódtatást élt át. A második világháború, a csernobili atomkatasztrófa vagy a Szovjetunió szétesése jelentősen meghatározták állama további fejlődését – tette hozzá.
A nagykövet szerint a 20. század szenvedései és tragédiái a fehérorosz népet megerősítették, számukra mára a béke és a stabilitás a legalapvetőbb értékek, amelyek mentén sikerült az államiságukat is helyreállítani.
A Lakiteleki Népfőiskolán tartott, Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország és Magyarország részvételével zajló konferencián Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: a találkozó feladata megvizsgálni, hogy “mi is történik velünk, Európában élőkkel és körülöttünk”. Azt mondta, nehéz az igazságot pontosan kifejező, a valóságot hűen érzékeltető választ adni, hiszen sokféle forrás áll a rendelkezésre, ezeket kell összeegyeztetni, hogy ne sérüljön az igazság.
A konferenciát szervező, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója, Bíró Zoltán közölte: a tanácskozás egyik feladata a párbeszéd elindítása a béke és az észérvek jegyében, a minél szélesebb körű és teljesebb értékű megoldási javaslatok eléréséhez.
