EU-csúcs – Újabb kétoldalú és csoportos megbeszélésekkel folytatódott a rendkívüli csúcstalálkozó

Brüsszel, 2020. február 21. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) Mateusz Morawiecki lengyel (b) és Peter Pellegrini szlovák miniszterelnökökkel beszélget a rendkívüli uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2020. február 21-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Újabb két-, illetve többoldalú tanácskozásokkal folytatódott péntek délidőtől Brüsszelben az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli találkozója, amelyen a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú EU-költségvetésről tárgyalnak. A kohézió barátai nevű, tizenhat tagországot – köztük Magyarországot – tömörítő csoport is közös megbeszélést kezdett.

Diplomáciai források szerint a csúcstalálkozó plenáris, 27-es körben csak a tagállamok egymás közötti, valamint a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével folytatott újabb megbeszéléseket követően folytatódhat. Azt jelezték, hogy Michel ekkor egy munkadokumentumot mutathat be, amely a péntek reggelig tartó megbeszéléseken pontosított tagországi álláspontokat összegzi.

Az uniós büdzsé kérdése most a korábbiaknál is jobban megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Az úgynevezett nettó befizető Nagy-Britannia távozása az EU-ból azt is jelenti, hogy – ha új forrást nem vonnak be – kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.

Az úgynevezett “takarékos négyek” – Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia -, amelyek a közös uniós költségvetés egy főre vetített legnagyobb befizetői Németország mellett, azt az álláspontot képviselik, hogy a 2027-ig tartó időszakban is a jelenlegi szintjén legyen a büdzsé, maradjon meg az összesített bruttó nemzeti jövedelem 1 százaléka.
Ezzel összefüggésben ragaszkodnak a Nagy-Britannia nyomására 1984-ben, a közös agrárpolitikából (KAP) fakadó hátrányok kiegyenlítésére bevezetett kompenzációs mechanizmus megtartásához is.

A kohézió barátai nevű csoport tizenhat tagja – köztük Magyarország – pedig egyebek mellett azt szeretné elkerülni, hogy csökkenjenek a felzárkóztatási támogatások, valamint a közös agrárpolitikára szánt összegek.
Elhúzódó vita tárgyát képezheti Charles Michel azon javaslata is, amely szerint a jogállamiság kritériumainak betartásához kötnék az uniós pénzek kifizetését. A tervezet arányos intézkedések meghozatalát is kilátásba helyezi az EU-s források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről vagy megvonásáról a javaslat szerint minősített többségi szavazással dönthetnének a tagállamok.