Folytatódnak az infrastrukturális fejlesztések a köznevelési intézményekben

forrás: pixabay.com

Folytatódnak az infrastrukturális fejlesztések a köznevelési intézményekben, a budapesti agglomerációhoz tartozó, Pest megyei településeken működő 16 iskola fejlesztésére mintegy 60 milliárd forintot fordítanak – erről a köznevelésért felelős államtitkár beszélt újságíróknak azt követően, hogy a beruházásokkal kapcsolatos egyeztetésre hívta az érintett települések polgármestereit szerdán.

Maruzsa Zoltán azzal indokolta a beruházások szükségességét, hogy a lakosságszám Pest megyében jelentősen nő, csakúgy, mint a tanulók létszáma és ezzel az oktatási infrastruktúra területén is lépést kell tartani.

A 16 intézményből négy esetében teljesen új iskolát építenek, míg 12 iskolánál jelentős kapacitásbővítést valósítanak meg. Az intézmények a XXI. századnak megfelelő iskolák lesznek, ahol tornateremre van szükség, ott azt építenek, és technikai felszereléssel, például digitális táblákkal is ellátják azokat – sorolta az államtitkár.

Szólt arról is, hogy a kormány 2014-ben országosan egy olyan köznevelési infrastruktúra-fejlesztést indított el, amelyhez összesen 158 projekt tartozott eddig, ehhez jön ez a további 16 iskolafejlesztés. Ezen költségvetési forrásból megvalósuló beruházások mellett a Modern városok programban körülbelül tucatnyi beruházás zajlik a megyei jogú városokban is 50 milliárd forintos nagyságrendben. Mindemellett uniós költségvetési forrásból összességében 126 milliárd forintot használnak fel ilyen célra kifejezetten a konvergencia-régiókban, tehát Pest megyében erre nincs lehetőség – indokolta az államtitkár, hogy a mostani fejlesztések miért fókuszálnak az agglomerációra.

A Pest megyei beruházásokkal kapcsolatban elmondta: azok mintegy 14 ezer tanulót érintenek. A négy új iskola 80 tantermet, a 12 intézménybővítés pedig további 136 termet jelent.

Ismertette: sikeres előkészületeken vannak túl, a tervek szerint nyárig a megvalósíthatósági tanulmányok elkészülhetnek, és ezt követően kiírhatják a beruházásokra a közbeszerzést. Az államtitkár előrevetítette: 2021-ben megkezdődhetnek az építkezések, az iskolákat pedig 2023-ban adhatják át.

Neubauer Rudolf, Kismaros független polgármestere ötven évre meghatározó fejlesztésnek nevezte, hogy a településen új iskola épül. A községben 2006 és 2016 között a hat év alatti gyermekek száma 80 százalékkal nőtt és négyszáznál is többen vannak 14 év alattiak. Az új iskolát és sportcsarnokot kulturális központként is használni fogják – tette hozzá.

Spéth Géza, Diósd polgármestere (Diósdiak a Városért Egyesület) is arról beszélt, hogy intenzíven fejlődik a település, és az ott élőknek is érdeke, hogy helyben tudjanak a gyermekeiknek színvonalas oktatást kapni.

Gyenes Levente, Gyömrő polgármestere (Jó Itt Élni! Közösség) azt mondta: ezek a beruházások nagyban tehermentesíteni fogják a főváros peremkerületeinek oktatási intézményeit, mivel nagyon sokan Budapestre viszik a gyerekeiket óvodába, iskolába. Példaként említette, hogy Gyömrő lélekszáma is megduplázódott 2002 óta.

Kiszelné Mohos Katalin, Nagykovácsi polgármestere (Szépkovácsi Egyesület) szerint régóta vágyott beruházás valósulhat meg az általa vezetett településen és bízik benne, hogy az megoldást jelent a megháromszorozódott lélekszámú településen.