PM: a versenyképesség javításán keresztül ösztönözhető tovább a növekedés

Magyarországon a fiskális és a monetáris politika terén nem maradt mozgástér a gazdaság további ösztönzésére, ezért a versenyképesség és a termelékenység javítására kell összpontosítani – mondta Turóczy László, a Pénzügyminisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára a HG Media által szervezett Fókuszban: Fejlesztés és versenyképesség című konferencián csütörtökön, Budapesten.

Kiemelte: a gazdaság teljesítményét eddig elsősorban a foglalkoztatás bővülése támogatta, azon belül pedig épp a kevésbé képzettek, alacsony termelékenységűek munkavállalása növekedett leginkább.
A sikeres nemzetközi példák azt mutatják, hogy azoknak az országoknak sikerült felzárkózni viszonylag rövid idő alatt fejlettebb társaikhoz, amelyek képesek voltak elmozdulni az alacsony bérköltségű modell felől a tudásvezérelt gazdaság felé – mutatott rá a helyettes államtitkár.
Turóczy László szerint Magyarországon problémát jelent, hogy innovációs tevékenységet a vállalatok szűkebb köre, főképp a nemzetközi hátterű, termelékenyebb, külföldre termelő vállalatok folytatnak, miközben az átlagos kis és közepes vállalkozások érdeklődése gyenge az új technológiák iránt.
A versenyképesség szempontjából a humántőke fontosságára is felhívta a helyettes államtitkár a figyelmet, amelyet elmondása szerint Magyarországon az emberek hajlamosak alulértékelni. Sokszor csak gépekről és utakról beszélünk, ha fejlesztésről van szó, holott az úgynevezett puha tényezők, például a tudás és a szervezési képesség egyre fontosabb.
A versenyképesség javítása érdekében az állami szektornak is vannak teendői – jegyezte meg Turóczy László. Az adócsökkentések ellenére továbbra is jelentős mértékű az elvonás szintje, továbbá az adminisztratív terhek magasak Magyarországon – tette hozzá.
Ami a versenyképesség javítására irányuló kormányzati törekvéseket illeti, a helyettes államtitkár az eddigi eredmények közül a hatéves bérmegállapodást emelte ki. Elmondta, hogy a kormány és a munkaadók között kötött megállapodást sokan kockázatosnak ítélték, mára azonban bebizonyosodott, hogy a bérek emelése nem járt együtt a jövedelmezőség romlásával, hiszen a vállalkozások az adóteher-csökkentésnek is köszönhetően sikeresen alkalmazkodtak az új helyzethez.
A Nemzeti Versenyképességi Tanács létrehozásáról Turóczy László elmondta, hogy működésének első évében a testület a kevésbé rendszerszintű,  egyszerűen kivitelezhető megoldásokra fektette a hangsúlyt, ilyen általuk javasolt intézkedés volt például az, hogy a legtöbb cégalapításnál megszüntették a cégilletéket. A közelmúltban a tanács egy olyan csomagot dolgozott ki, amely az idegennyelvtudás fejlesztését célozza meg – idézte fel. A szélesebb kitekintésű, rendszerszintű javaslatok kidolgozása folyamatban van, ezt várhatóan a testület ősszel fogja megtárgyalni – ismertette.
A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy a válság óta a világgazdaság növekedése törékenyebbé és lassabbá vált, egyre súlyosabb kockázatok árnyékolják be a kilátásokat, egyre többen várnak lassulást és visszaesést.
A gazdaságpolitika hagyományos eszköztára világgazdasági viszonylatban is kimerült, a kamatok rekord alacsony szinten állnak, lassan a monetáris szigorítási fázis következik. Éppen ezért új megoldási ötletekre van szükség globális szinten is a növekedés élénkítésére, ami világviszonylatban is a termelékenység javításán keresztül képzelhető el.