Takács Szabolcs: Magyarország továbbra sem akar bevándorlóországgá válni

Magyarország ismételten világossá tette, hogy nem akar bevándorlóországgá válni, ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós polgárok jelölhessék ki az uniós migrációs politika új irányait a májusban esedékes európai parlamenti választások alkalmával – jelentette ki Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára az ülést követően magyar újságíróknak telefonon nyilatkozva.

Az államtitkár az EU-tagországok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek találkozóját követően kijelentette, Magyarország nem akar olyan multikulturális társadalmat létrehozni, Közép-Európában és Magyarországon, mint amilyen Nyugat-Európában kialakult.

A májusban tervezett európai parlamenti választáson az emberek eldönthetik majd, hogy megerősödnek-e, vagy gyengüljenek-e a bevándorlás ellenes erők. Magyarország ugyanis úgy látja, hogy egy átalakuló Európai Unióban továbbra is a legfontosabb kérdés a migráció kezelése lesz.

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak a magyarországi ellenzék, hanem a bevándorláspárti országok és politikusok is támadják a magyar kormányt egész Európában.
A Brüsszelben kedd délutánra tervezett magyar ellenzéki tüntetésre utalva az államtitkár kijelentette: “összenőtt, ami összetartozik, kibújt a szög a zsákból”. Nem véletlen ugyanis, hogy Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő várhatóan szintén részt vesz a megmozduláson, amelynek oka az, hogy Magyarország továbbra is határozottan ellenzi a bevándorlást – közölte. Világos az is, hogy a migránsok tagállamok közötti kvóták alapján történő szétosztásának ötlete nem került le a napirendről – tette hozzá.

“A demográfiai, biztonságpolitikai és éghajlatváltozási folyamatok azt mutatják, hogy Európát továbbra is folyamatosan bevándorlási hullámok fogják elérni, amelyet csak úgy lehet megállítani, hogy Európán kívül kezeljük a jelenséget a határvédelem és az unión kívüli országokkal való együttműködés által” – fogalmazott.

Takács Szabolcs a 2021-től érvényes, hétéves uniós költségvetéssel kapcsolatban elmondta, a 2019 őszéig tervezett elfogadás dátumáig jelentős módosításokra lesz szükség, ugyanis a közép-kelet-európai, kohéziót támogató országok szerint nem kiegyensúlyozott a tárgyalási keret. Mint aláhúzta, Magyarország aránytalanságot és diszkriminatív hozzáállást lát abban, hogy a kohéziós forrásokat, illetve az agrártámogatásokat indokolatlanul csökkentenék. Az agrártámogatások kapcsán azokat az országokat próbálják támadni, amelyek nem működtek együtt a bevándorlási politikában – emlékeztetett.

“Elfogadhatatlan, hogy míg a régi tagországok a teljes uniós támogatások 95 százalékát kapnák, az új, 2004 után csatlakozott tagállamokra mindössze a támogatások 5 százaléka jut. A magyar kormány álláspontja azon elv követése, amely szerint mindaddig nincs megállapodás, ameddig minden kérdést tekintve nincs megállapodás” – mondta.

Leszögezte, hogy a jogállamisági kritérium összekapcsolása a kohéziós forrásokkal politikailag motivált javaslat, amely nem szerepel az uniós alapszerződésben. Nincsenek valódi érvek emellett, ezért Magyarország politikai büntetésként értékeli azt – emelte ki.
Végezetül kijelentette, Magyarország azt várja az Európai Tanács januárban kezdődött féléves uniós román elnökségétől, hogy a költségvetési tárgyalások során Magyarország és a visegrádi országok érdekeit és véleményét kellő mértékben vegye figyelembe.

Magyarország a román elnökség minden olyan törekvését támogatja, amely biztonságosabb és versenyképesebb Európai Uniót kíván létrehozni – húzta alá a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára.