Politikailag motivált döntés alapján rúgtak ki utolsó civil munkahelyemről – közölte Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán, hivatkozva a másodfokú bíróság döntésére.
A miniszter a bejegyzésében arról írt, munkajogi pert indított volt munkáltatója, a Neumann Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság ellen azután, hogy kirúgták egy nyilvános felszólalása miatt.
Hozzátette: a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, és kimondta, hogy jogellenesen rúgták ki, miután a Kossuth téren 2024. április 6-án tartott demonstráción határozottan felemelte szavát az állam és az egyház összefonódása ellen.
“A nyilvános kiállásra azért volt szükség, mert a kegyelmi botrányban is érintett Balog Zoltán budapesti református püspök politikai-egyházi szereplőként máig nem tisztázott módon közreműködött a kegyelmi ügyben. Az aktív egyházi szolgálatból kilépett, volt református vezetőként pontosan arról beszéltem, amit jóval később a Tisza-kormány soha nem látott meghatalmazással vállalt is: a politikának semmi helye az egyházban, mert a hit nem pártlogókról szól és nem kampányeszköz”
– írta a miniszter.
Hozzátette: az ügy túlmutat a személyén, “nagyon sokan váltak hasonló módon kiállásuk áldozatává”.
Úgy vélte az ügy “arról szól, hogy az előző, bukott rendszerben mindennapos volt, hogy valakit hátrány, akár kirúgás érhetett azért, mert kiállt a meggyőződése, lelkiismereti szabadsága mellett”.
“A vélemény szabad, április 12-én emellett állt ki egész Magyarország is. Egy olyan országban ébredhetünk azóta, ahol nem kell lelkiismeret és megélhetés között választani”
– írta.
A miniszter bejegyzése szerint, 2024-ben elmondott beszédekor azért állt színpadra, “mert a kegyelmi ügy egy olyan határ volt, amit soha, egyetlen politikai vezetés sem szabadott volna, hogy átlépjen”.
“A kegyelmi ügy megmutatta, hogyan telepedett rá a politika az egyházra, hogyan rángatta az ország vezetése kényére-kedvére az igazságszolgáltatás szálait. És ami a legfontosabb, hogyan szolgáltatta ki és hagyta hátra a bukott vezetés a magyar gyermekeket a lepusztított gyermekvédelmi rendszerben” – jegyezte meg.
Közölte: a perben nyert egymillió forint sérelemdíjat az elkötelezett munkát végző Tűzcsiholó Egyesületnek utalja át, megköszönve a szervezet munkáját és a többi civil- és gyermekvédelmi szervezet elmúlt években végzett fáradhatatlan munkáját is.
