A magyarországi bruttó áramfogyasztás 4,6 százalékkal volt magasabb januárban az előző év azonos időszakához képest, a hazai villamosenergia-kereslet annak ellenére nőtt, hogy az előző éveknél enyhébb volt a január – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerdán az MTI-vel, januári villamosenergia-piaci jelentése alapján.

A hivatal felidézte, hogy január 25-én az átviteli rendszerterhelés újabb rekordot döntött, 7396 megawattos (MW) szinttel.
A hazai termelés is magasabb volt a tavaly januári szinthez képest, mintegy 2,4 százalékkal. A magyar termelés közel felét, 47,7 százalékát nukleáris egységek biztosították.
A nukleáris és a gázalapú egységek termelése lényegében stagnált. Az átviteli hálózatra csatlakozó megújulóenergia-termelők és az alkooperációkba tartozó kisebb egységek aggregált termelése 18 százalékkal volt magasabb az elmúlt év azonos időszakához képest.
A többlet keresletet az importált források emelkedése elégítette ki, a nettó import a hazai fogyasztás csaknem harmadát fedezte. Az import Szlovákia, Ausztria és Ukrajna felől érkezett, valamint a kedvező szélerőművi termelésnek köszönhetően Románia irányából is nettó importőr volt Magyarország. Az alacsony vízerőművi termelés miatt a Balkán felé jelentős mértékben exportált az ország.
Az áram árát továbbra is a gáztüzelésű erőművek termelési költségei határozták meg. A szélsőséges decemberi áringadozásokhoz képest a gázpiac némileg konszolidálódott januárban, így a spot villamosenergia árak is csökkentek.
A havi átlagár a megawattóránkénti 248 euróról 205 euróra csökkent, és megszűntek a 300 euró/MWh feletti ártüskék. A rövidtávú kilátások kedvezőbbé válásával ellentétben a hosszabb távú árvárakozások tovább emelkedtek – jelezte a MEKH.
A hivatal kiemelte: Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia és a földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, így a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben.