Megugrott a NATO-tagság támogatottsága Csehországban – derült ki a STEM közvélemény-kutató intézet március végén, április elején készített országos felméréséből, amelynek eredményét szerdán hozták nyilvánosságra Prágában.
Csehország NATO-tagságát a felmérés szerint a megkérdezettek 78 százaléka támogatja, tíz százalékkal többen, mint 2020 szeptemberében. 1994 óta ez a legmagasabb arány. Figyelemre méltó, hogy a NATO-tagság határozott támogatóinak aránya a két év alatt 30 százalékról 47 százalékra emelkedett – mutattak rá a felmérés készítői.
Az ukrajnai háborúval összefüggésben a csehek 34 százaléka súlyosnak tartja Közép-Európa biztonsági helyzetét, míg kilenc százalék szerint a régiót semmiféle konfliktus nem fenyegeti. A többség, a megkérdezettek 58 százaléka, úgy látja, hogy Közép-Európa biztonsági helyzete általában véve jónak mondható, de a háborús konfliktus veszélye jelenleg fennáll.
A megkérdezettek 57 százaléka az ukrajnai háborús konfliktussal kapcsolatban a Nyugat álláspontját osztja, szerintük a háború kirobbanásának felelőse egyértelműen a Vlagyimir Putyin elnök vezette orosz rendszer. Oroszország mellett határozottan csak a megkérdezettek négy százaléka állt ki. Másfelől a csehek egyharmada bizonytalan a helyzet megítélésében, sem az ukrán, sem az orosz álláspontnak nem tudnak teljes mértékben hinni – derült ki a felmérésből.
Mérsékeltebben, de jelentősen emelkedett Csehország EU-tagságának a támogatottsága is. Míg egy éve az európai uniós tagságot 46 százalék, addig az idén tavasszal már 54 százalék támogatta és értékelte pozitívan.
A megkérdezettek 85 százaléka támogatná a közös uniós védelmi erők létrehozását, míg a közös energiapolitikával, elsősorban a kőolaj és földgáz közös beszerzésével 84 százalék ért egyet.
