Az emberiség előre látható és így tervezhető, alakítható jövőjének lehetőségéről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Rab Árpád jövőkutatóval a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely a Youtube-on is elérhető.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutató Intézet tudományos főmunkatársa kifejtette: nem egy fix jövőről mondják meg előre milyen lesz, hanem megvizsgálják, hogy a jelenben hozott különböző döntéseknek, forgatókönyveknek milyen következményei lehetnek, majd “visszajönnek a jelenbe” és megpróbálják úgy alakítani, hogy a jövőben a jó forgatókönyvek érvényesüljenek.
Lehet-e korábbi tendenciákat elemezve, például a munkaerőpiac alakulásáról, vagy a demográfiai folyamatokról, következtetésekre jutni, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy öt, vagy tíz év múlva milyen következményekre lehet számítani – vetette fel Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A múltból valóban nagyon sokat tanulhatunk és meg kell becsülnünk ezt a tudást – erősítette meg a kutató a felvetést, hozzátéve, hogy több iparág rengeteg adatát elemzi, amivel az a célja, hogy feltérképezze, milyen kihívások állnak előttünk és hogyan lehet azokat megoldani.
Ha az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon tíz éven belül megnövekszik a nyári átlaghőmérséklet és a lakosság 25 százaléka 65 év feletti, akkor már most fejleszteni kell olyan technológiákat, amelyek majd az időslétet segítik – mondta példaként.
Ez egy reális opció – tette hozzá Áder János egy 15 éve a Kárpát-medence klímaváltozásáról szóló tanulmányra utalva, amelyben kifejtették, ezen a területen hamarabb érzékelhetőbb lesz a klímaváltozás és az extrémitásai is erősebbek lesznek, mint Európa más részein.
Ehhez kell idejében alkalmazkodni – fűzte tovább a gondolatot a kutató, aki hozzátette, erre az egyik válasz, hogy a mediterrán klímát kedvelő növényeket kell termeszteni.
Alapkérdés, hogy miközben az emberiség létszáma nő, a Föld erőforrásai pedig végesek, mégis úgy bánunk erőforrásainkkal, a földdel, levegővel, vízzel, ásványi anyagokkal, mintha azok korlátlanul rendelkezésre állnának – jegyezte meg Áder János.
A kiútkeresés ebből a helyzetből az egyik legnagyobb dilemmája jelenleg az emberiségnek – hívta fel a figyelmet Rab Árpád. Egy zárt rendszerben élve a Föld nevű bolygón ma már nem folytatható, ami a korábbi technológiai fejlődések eredményeképpen bőségesen kiszolgálta a fogyasztói társadalmat.
Ma egyetlen kiút van, tette hozzá, a “befelé fejlődés” azaz a hatékonyság erősítése. Az internet, vagy az okostelefon ebben segítenek, mert úgy lehetünk egymással kapcsolatban, hogy nem pazaroljuk az erőforrásainkat.
Kitértek arra is, amit a kutató korábbi előadásaiban úgy említett, hogy “elvesztettük a katedrálisépítő képességinket”. Ez annyit tesz, hogy aki a múltban katedrálisépítésbe kezdett, aligha bízhatott abban, hogy láthatja majd életében a kész, felépült művet, mégis nekilátott az építkezésnek. Ezzel szemben sokkal inkább jellemzőbb, hogy a ma, vagy a holnap problémáit igyekszünk megoldani, de a holnaputánra már nem gondolunk.
Áder János technológiai önhittségnek nevezte azt a magatartást, hogy minden kor arra számít, hogy majd meglesz az a technológia is, amely orvosolja az előzőek okozta károkat.
A kutató hozzátette: az egy öngerjesztő folyamat, ha valamit önmagával oldunk meg. Ennek az a veszélye, hogy pazarló módon majd mindenből többet kell használni.
Rab Árpád szerint az a helyes irány, ha a technológiát arra használjuk, hogy megosszuk az erőforrásainkat. Példaként a parkolás modelljét hozta fel, ami megosztható úgy, hogy ameddig ő dolgozik, kiadja a helyet másnak és így ketten használnak egy parkolóhelyet.
Másik példaként modernkori kalákának nevezte, amikor idegenek is segíthetik egymást. Nem kell annyi autó, mert az autómegosztó szolgáltatások segítségével valaki más elvisz – magyarázta.
A jövővel kapcsolatos alapvető kérdés, hogy alakíthatjuk-e a jövőt, vagy alkalmazkodnunk kell hozzá – vetette fel Áder János.
A jövőkutató szerint mindenképp alakíthatjuk, de alkalmazkodnunk is kell. Az a jó, ha az alkalmazkodás képessége belső motivációból fakad és nem ránk kényszeríti egy szabályozás. A gyorsan változó világ amúgy is több alkalmazkodást követel, figyelmeztet a kutató, de ne felejtsük el, hívta fel a figyelmet, hogy “mi alakítjuk a jövőt, az nincs egy kőtáblára írva”. Az és úgy fog történni, ahogy viselkedünk, mert életünk apróbb-nagyobb döntései összegződnek – fogalmazott Rab Árpád.
Áder János podcastja végén bejelentette, hogy a következő alkalommal is Rab Árpád lesz a beszélgetőtársa. Azt a műsort teljes egészében a mesterséges intelligencia témájának szánják.