Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtöki ülésén támogatta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról (NVVH) szóló indítványhoz benyújtott bizottsági módosító javaslatot. A Fidesz azt a véleményét osztotta meg, hogy a törvény egyfajta fenyegetést jelent a gazdaság egésze számára, míg Rák Richárd, a testület kormánypárti elnöke a vitában amellett érvelt, hogy az NVVH közvagyonvédelmi vizsgálata párhuzamba állítható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzéseivel.
Gulyás Gergely (Fidesz) frakciójuk általános véleményét rögzítve azt mondta, úgy látják, hogy az NVVH nehezen értelmezhető jogállami keretek között.
Bírálatként megjegyezte, hogy a benyújtott szöveg szerint a közvagyonvédelmi felügyelet elrendeléséhez korábban meg kellett állapítani, hogy helye lehet büntetőeljárás és vagyoni kényszerintézkedés elrendelésének, most azonban már az is elegendő, ha ez megalapozottan feltehető.
A törvény “gumiklauzulákkal” dolgozik, nem állít fel egyértelmű mércét és fenyegetést jelent majd a gazdaság számára – szögezte le a képviselő.
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta azt a meglátását, hogy a polgári törvénykönyv ma is lehetőséget ad arra, hogy aki jogellenesen gazdagodott közvagyonból, attól azt vissza lehessen szerezni.
Rák Richárd (Tisza) azt hangsúlyozta, hogy
az NVVH közvagyonvédelmi vizsgálata nagyon sok tekintetben hasonlít az Állami Számvevőszék ellenőrzésére. Az NVVH-ról szóló indítvány hasonló terminológiával dolgozik, hasonló eljárási cselekményeket biztosítana a hivatal részére, miközben az ÁSZ-törvény sem biztosítja a számvevőszéki ellenőrzések során a jogorvoslatot
– közölte.
Gulyás Gergely a vitában úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi kétharmados többség által megválasztott vezetők úgy vehetik majd át egy cég érdemi irányítását, hogy az ellen nincs valódi jogorvoslat. Hangsúlyozta, hogy az ÁSZ-nak nincs ilyen jogköre.
Rák Richárd válaszként közölte, hogy a számvevőszéknek is van lehetősége vagyonmegóvást kezdeményezni. A jogalkotói szándék az, hogy eszkalációs lépésként, a meghatározott feltételek teljesülése esetén, közvagyonvédelmi felügyeletet lehessen kirendelni – tette hozzá.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározat végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló javaslat vitájában Gulyás Gergely hangsúlyozta, érti, hogy a beadvány egy EU-s elvárást rögzít, miközben még a jogharmonizációt is szolgálja, azonban azzal jár, hogy a harmadik országból rendelt, kis értékű termékek után is vámot kell fizetni. Kiemelte, hogy ez sokaknak okozhat problémát.
Az ellenzéki politikus arra is kíváncsi volt, hogy a kiskereskedelmi adó esetében mekkora bevételkiesést jelent majd az adóalap összeszámításának hatályon kívül helyezése?
Kövesdy Attila Zoltán, a Pénzügyminisztérium államtitkára az első felvetésre azt felelte, hogy a harmadik országból érkező termékek esetében változott az uniós szabályozás, és ennek Magyarország is köteles megfelelni. A törvényjavaslatban pusztán egy adminisztrációs teherkönnyítésről van szó – mutatott rá.
A második kérdésre azt válaszolta, hogy
Magyarország ellen zajlik egy kötelezettségszegési eljárás, amit az ország el fog veszíteni, ha nem változatnak a szabályozáson. Hozzátette, nem számítanak arra, hogy a szabályozás változása miatt az érintett cégek tömegesen váltanának üzleti modellt.
Balla György (Fidesz) rámutatott, hogy a gazdasági stabilitásról szóló törvény alapján semmilyen, az adózókat vagy vámot fizetőket hátrányos érintő adót vagy vámot nem lehet úgy bevezetni, hogy a kihirdetés és a bevezetés között ne teljen el harminc nap. Ezért a hatályba lépés nem lehet a tervezett augusztus 1-je – szögezte le.
Kövesdy Attila Zoltán azt mondta, hogy félreértésről van szó, mert az EU harmadik országból érkező termékekre vonatkozó vámszabályainak változása már március 10-én hatályba lépett. A mostani jogszabály az ezen áruk vámkezeléséhez kapcsolódó adminisztrációs terhekre vonatkozik, nincs szó adónövelésről – nyomatékosított.
