Az MNB úttörő kíván lenni a térségen belül és egész Európában a pénzügyi rendszer zöldítésében, kész együttműködni a pénzügyi és a nem pénzügyi szektor szereplőivel egyaránt a klímaváltozás elleni küzdelemben – mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó részeként megrendezett Közép-európai zöld pénzügyi konferencián szerdán.
Kiemelte: Európában elsőként a magyar jegybank hivatalosan is zöld mandátumot nyert, a módosított MNB-törvény a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot kifejezett feladatkörévé tette.
A központi pénzintézet 2019 óta zöld programja részeként számos intézkedést hozott, ezek közül a legújabb a bankrendszer első hosszú távú, úgynevezett éghajlati stressztesztje – ismertette.
Az alelnök folytatta: az MNB a pénzügyi rendszer éghajlati szempontból való megbízhatóságának teszteléséhez a Cambridge Econometrics gazdasági modelljét használta fel, amely három forgatókönyvet készített rendezett átmenet, sikertelen átmenet és rendezetlen átmenet elnevezéssel.
A rendezett átmenet kedvezően befolyásolná a magyar gazdaság kilátásait 2050-re – húzta alá. Ennek lényege, hogy a párizsi megállapodást ratifikáló országok a korábbi vállalásaikon túl további dekarbonizációs lépéseket tennének, minek eredményeként a globális hőmérséklet 2100-ra az iparosodás előtti szintnél 2 fokkal alacsonyabb lenne – összegezte.
Ami a hitelek visszafizetési teljesítményét illeti a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, az ingatlanügyek, valamit a papír és irodaipar vállalatai tűnnek a legérzékenyebbnek az átmenet jövőbeli útját tekintve 2050-ig – mutatott rá.
A stresszteszt dokumentumát az MNB közzéteszi zöld honlapján – tájékoztatott.
Kandrács Csaba a továbbiakban beszélt az MNB által korábban a bankok számára kiadott zöld ajánlásokról, amelyek összességében segítik a piac szereplőit a “mindset”, azaz a gondolkodásmódjuk megváltoztatásában. Azt is megemlítette: elvárják a pénzintézetektől, hogy azok az ajánlások alapján folyamatos önértékelést végezzenek és terveket dolgozzanak ki.
Az éghajlatváltozás sikeres kezeléséhez a pénzügyi szektor számára pozitív ösztönzőkre van szükség, a jegybank ezért vezette be a zöld kedvezményes tőkekövetelményt – emlékeztetett az alelnök. Tájékoztatása szerint a program kezdete óta 159 milliárd forint többletbefektetés érkezett a megújuló energiatermelésbe és 72 milliárd forint zöld kötvényekbe.
Az alelnök felidézte, hogy az MNB 2019 óta dolgozik a karbonsemlegesség elérésén és nagyszabású programot indított a 2020-as “működési lábnyoma” csökkentésére. A jegybank minden évben kiadja zöld pénzügyi jelentését, legközelebb 2022 tavaszán – tért ki rá.
Kandrács Csaba a jövő évre kitűzött célokat is ismertette, amelyek közül kiemelte a környezetet károsító tevékenységek azonosítását, a zöld hitelek elterjesztése érdekében egy zöld termékjegyzék készítését, egy olyan felület kialakítását, ahol összevethetők a zöld befektetések, illetve a társadalom tájékoztatását többek között arról, hogy a “zöldre festés” jeleit hogyan lehet észrevenni. Ezen kívül egy olyan felmérés kidolgozását helyezte kilátásba, amely segít a hitelintézeteknek felmérni az ügyfeleik ESG-teljesítményét (környezeti-társadalmi-szociális). A jegybank jövőre az éghajlatváltozás ügye mellett arra összpontosít, hogy mit tehet a pénzügyi rendszer a biológiai sokféleség csökkenésének mérséklése édekében – mondta.
