Széchenyi István örökségének egyik legfontosabb üzenete az, hogy aki nem fektet a tudásba, az a jövőt sem építi – emelte ki Bóna Szabolcs agrárminiszter kedden a győri Széchenyi István Egyetem 33. Akadémiai Napján.
A tárcavezető elmondta, hogy az egyetemeknek nemcsak a meglévő tudás átadása a feladata, hanem új tudást kell létrehoznia, kérdéseket kell feltennie és olyan embereket kell képeznie, akik képesek a megszerzett tudást a változó világban alkalmazni.
Hozzátette: Széchenyi István is úgy gondolkodott, hogy a tudás akkor válik valódi erővé, amikor a gondolatból cselekvés, a felismerésből fejlesztés, a tudomány eredményéből pedig a közösség számára hasznos érték születik.
Hangoztatta, hogy a győri egyetemen a műszaki és ipari hagyomány, a gazdasági és informatikai tudás, valamint Mosonmagyaróvár több mint kétszázéves agrárfelsőoktatási öröksége egy közös szellemi térben találkozik.
Kitért arra, hogy a mezőgazdaság előtt olyan kihívások állnak, mint a klímaváltozás, a vízhiány és a versenyképesség kérdése, amire tudással, innovációval és együttműködéssel lehet válaszolni.
Bóna Szabolcs az emberi tudást a jövő magyar agráriuma egyik legfontosabb erőforrásának nevezte.
Friedler Ferenc, az egyetem rektora arról beszélt, hogy a felsőoktatási intézmény számos területen tölt be fontos szerepet a nemzetközi térben, kutatási és innovációs tevékenységük egyre meghatározóbb.
Kitért arra is, hogy az egyetem folyamatosan változó környezetben működik, ugyanakkor ezeket a változásokat mindig képes volt a maga javára fordítani. Minden külső változás összességében az egyetem fejlődéséhez járult hozzá
– fogalmazott.
Az Akadémiai Napon Bóna Szabolcs agrárminiszter címzetes egyetemi docensi címet vett át.
Az ünnepségen további címzetes egyetemi, mesteroktatói, docensi címeket adtak át és doktorokat avattak.
A Széchenyi István Egyetem 1994-ben rendezett először Akadémia Napot Széchenyi István születésének évfordulóján. A felsőoktatási intézmény jogelődje 40 éve, 1986-ban vette fel Széchenyi István nevét.







