A 2026 májusában felállt új kormányzati struktúrában az építőipart érintő feladatok több minisztérium között oszlanak meg; az ágazat számára ugyanakkor továbbra is az a legfőbb kérdés, hogy az új rendszer képes lesz-e hosszú távon kiszámítható fejlesztéspolitikát teremteni – fejti ki az építőipari segédanyaggyártás és -forgalmazás egyik legjelentősebb hazai piaci szereplője, a Mapei Kft. az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.
A Magyar Közlönyben május 13-án megjelent kormányrendelet értelmében a Pénzügyminisztérium felel a támogatási és otthonteremtési programok pénzügyi kontrolljáért, a Szociális és Családügyi Minisztérium a lakhatási intézkedések társadalompolitikai koordinációjáért, míg a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumhoz kerültek a lakhatási és bérlakásprogramok, valamint egyes területfejlesztési feladatok. Az energiahatékonysági és energetikai programok kidolgozásáért a Gazdasági és Energetikai Minisztérium felel, az állami ipari és infrastrukturális beruházásokat pedig a Közlekedési és Beruházási Minisztérium irányítja – emlékeztetnek a közleményben.
A Mapei Kft. szerint az új felállás egyik legfontosabb eleme, hogy az energetikai kérdések önálló, gazdasági fókuszú döntési központba kerültek.
Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnökségi tagja a közleményben kiemeli: az energetikai ügyek Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz kerülése arra utal, hogy a kormány az energiahatékonyságot nem csupán környezetvédelmi, hanem gazdaságfejlesztési és versenyképességi kérdésként is kezeli. Mindez jelentős piacot teremthet a szigetelések, nyílászárócserék, gépészeti korszerűsítések és más energiahatékonysági beruházások számára, miközben hosszabb távon kiszámíthatóbb keresletet biztosíthat az építőipar szereplőinek
– véli a szakember.
Markovich Béla szerint a rendszer sikerét végső soron az dönti el, hogy a minisztériumok mennyire tudnak hatékonyan együttműködni. Ha a koordináció működik, az gyorsabb döntéshozatalt és kiszámíthatóbb beruházási környezetet hozhat. Ha viszont az egyeztetések elhúzódnak, az a projektek előkészítését és megvalósítását is lassíthatja – jegyzi meg.
A kérdés különösen aktuális a nemrég bejelentett, 16,4 milliárd eurós uniós forráscsomag miatt – hangsúlyozzák a közleményben. A mostani árfolyamon több mint 5800 milliárd forintos forrás felhasználása jelentős közlekedési, infrastrukturális és városfejlesztési beruházásokat indíthat el, amelyek sikere nagyrészt azon múlik majd, hogy az érintett intézmények mennyire tudják összehangolni a döntéseiket és a végrehajtást.
“Az építőipar számára fontos jelzés, hogy a kormányzat igyekszik világosabb felelősségi köröket kialakítani az ágazatot érintő területeken” – fogalmaz Markovich Béla.
Az ágazat számára ugyanakkor továbbra is az a legfontosabb kérdés, hogy az új rendszer képes lesz-e hosszú távon kiszámítható fejlesztéspolitikát teremteni. Az építőipari vállalkozások beruházásai, kapacitásbővítései és munkaerő-tervezése többéves időtávon történik, ezért a gyakran változó támogatási rendszerek és az időszakosan leálló beruházások jelentős kockázatot jelentenek – hangsúlyozza közleményében a Mapei.
A magyarországi építőipari segédanyaggyártás és -forgalmazás egyik legerősebb szereplője a Mapei Kft., amely 1991-ben jött létre az osztrák Mapei GmbH alapításában, a Mapei S.p.A. leányvállalataként. Jelenleg 264 embert foglalkoztat a cég, amely évente több mint 100 000 tonna, 73 féle hazai gyártású terméket állít elő Sóskúton lévő 15 ezer négyzetméter területű gyárában.
A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Mapei Kft. nettó árbevétele 2025-ben 39,3 milliárd, 2024-ben 33,9 milliárd forint volt. A társaság 2025-ben 4,2 milliárd forint nyereséggel zárt, míg egy évvel korábban 4,1 milliárd forintot tett ki az adózott eredménye.
