Az éghajlatváltozás hatására új, a szervezet számára eddig ismeretlen allergének és kórokozók jelennek meg, amelyek az egészséges légző- és keringési rendszert is károsíthatják – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója az egyetem szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Müller Veronika szerint a magasabb porkoncentráció hosszabb távon önmagában is káros, a több, porral “utazó” kórokozóval szemben egyelőre nincs védettség.
Kifejtette: aki egészséges, rendszerint torokkaparásról, köhögésről, az allergiások meglévő panaszaik romlásáról számolnak be.
A tüdő sokat kibír, a légzőrendszer a 2,5 mikronnál nagyobb méretű részecskék zömét kiszűri. Azonban huzamosabb kitettség és a 2,5 mikron alatti (PM2,5) koncentráció növekedése, amit a Magyarországon is már több alkalommal megjelenő, szaharai porvihar hatására tapasztalhattunk, hosszú távon krónikus tüdőbetegség kialakulásához vezethet – emelte ki.
Vizsgálatok szerint azokon a napokon, amikor a szaharai “pornapok” miatt a koncentráció nagymértékű növekedését észlelték, a tüdőbetegeknél a kórházba kerülés kockázata is nőtt.
Hasonlóképp az erdőtüzek hatására megemelkedett PM2,5 részecskekoncentráció rontotta az asztmás betegek tüneteit, akik szintén gyakrabban szorultak kórházi kezelésre.
Mint írták, a porkoncentráció emelkedése mellett a hőhullámok is hatással vannak a légzőrendszerre. Az ismert tüdőbetegek körében a külső hőmérséklet jelentős emelkedése ronthatja a betegség tüneteit, kórházba is kerülhetnek.
A szakemberek szerint ilyenkor javasolt a déli órákban kerülni a szabadban tartózkodást. Ha ez nem megoldható, a megfelelő folyadékbevitel és a tüdőbetegek számára előírt inhalációs terápia rendszeres alkalmazása elengedhetetlen.
A közlemény idézi Erdélyi Tamás tüdőgyógyász szakorvosjelöltet, aki szerint fontos odafigyelni, mert ugyan nem mindenki érzi a por akut hatásait, hosszú távon a porterhelés a légutak érintettsége mellett tüdőszöveti betegségekhez is vezethet, melyek évek során a tüdő fibrotikus átalakulásán keresztül is csökkenthetik a tüdő funkcióját és kapacitását.
A klímaváltozás egy további hozadéka az adott régióban nem honos kártevők, betegségek megjelenése. A széllel továbbított por is hordozhat az egészségre káros anyagokat. A gombaspórák, baktériumok és vírusok megtapadnak a poron, és a tüdőbe jutva gyulladást, allergiás reakciót vagy fertőzést okozhatnak. Felbukkanásuk az időjárási szélsőségek, például porviharok számával párhuzamosan nő, s földrajzi eredetüktől függően a szervezet teljesen új “egészségügyi kihívásokkal” találkozhat – olvasható a közleményben.